Napszikra

MINDENSZENTEK és HALOTTAK NAPJA
- a megmelékezés eredetéről...

A halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep. A katolikusok november 2-án tartják, a november 1-i Mindenszentek főünnepet követően. (A mindenszentek vagy mindenszentek napja  - röviden mindszent; latinul Festum Omnium Sanctorum - az üdvözült lelkek emléknapja, amelyet a katolikus keresztény világ ünnepel.) Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját.
Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából - általános felekezetektől független - az elhunytakról való megemlékezés napjává.

A régi magyar népnyelvben „lölkök napja” (= lelkeknek emlékezete) elnevezése volt. A protestánsok régebben nem gyújtottak gyertyát, csak a reformáció emléknapján október 31-én mentek ki a temetőbe, mindenszentekkor vagy halottak napján nem. Mára az ünnepkör a protestáns magyar közösségeknél három-, négynaposra bővült, a november 2-ai „Halottak napja” köré szerveződve.

Kapcsolódó hagyományok európában, amelyek már hazánkba is átszivárogtak...

Európában a Halloween hosszú időre feledésbe merült. Néhány helyen elvétve jelmezbe öltöztek, és tökdíszeket helyeztek el a lakásban, de ez a szokás is hanyatlóban volt. A halloween egy speciálisan angolszász ünnep maradt egészen a legutóbbi időkig és csak a televíziózás korában lett belőle egy egyre általánosabban elterjedt, és már sokkal inkább elüzletiesedett világi, semmint vallásos ünnep. Világszerte történő elterjedését valószínűleg a népszerű amerikai ponyvakultúra (képregények, filmek) is segítették.

Magyarországon a Halloween ünnep a 2000-es évek elején kezdett elterjedni, rekvizitumai főleg a gyermekek és egyetemisták körében népszerűek, de nem jelentek még meg jelmezes gyerekek az utcákon édességet kunyerálva. (Bár, a jelmezkölcsönzők számára kiemelkedő forgalmat jelent az esemény magyarországi változata, bár megjelenését bőven éri kritika is.) A mára már elüzletiesedett, hagyományos angolszász protestáns ünnep, alapvetően amerikai filmekből és képregényekből vált ismertté Magyarországon. Sokan valódi hagyományok és előzmények nélküli divatnak és magyar közegben idegennek tartják.

A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep, amit elsősorban az angolszász országokban tartanak meg október 31. éjszakáján,ami mára az egész világon elterjedt.
A Halloween ünnepben idővel összemosódott a Parentalia, a holtak tiszteletének szánt nap, a Lemuralia ünnep, amelynek során az ókori rómaiak ördögűzési rítusokat hajtottak végre, hogy kiűzzék a halottak rosszakaratú és félelmetes szellemeit a házaikból, valamint a pogány kelta Samhain ünnepe, amit október 31-én tartottak. A druidák hite szerint a szellemek, azok közül is inkább a gonoszak, ilyenkor látogattak fel az élő emberekhez az alvilágból.

A kereszténység terjedésével az ókerkeresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították az ősi szokások betiltása helyett. Így, az egykori kelta halottkultuszhoz kapcsolódó téli napéjegyenlõség időpontjában megtartott pogány ünnep lett a keresztény mindenszentek ünnepe (omnium sanctorum). III. Gergely pápa a 800-as években „a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes "igaz ember” emléknapját november 1-re helyezte át.

A protestáns keresztények a reformáció napját ünneplik október 31-én, annak emlékére, hogy a hagyomány szerint 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét.

A különféle olvasatok eltérőek lehetnek, de azok verete mégis azonos: a holtakról emlékeznek meg az élők, előbb azokról, akiket személyesen ismertünk, akiket az Égbe ajánlunk, majd azokért, akár ismeretlenül is, akik nem juthattak oda, de amely lelkeknek mégis azt kívánjuk, hogy hazatérhessenek...
„Mindenszentek” megemlékezését tehát november 1-jén tartja a keresztény világ. Az üdvözült lelkek napja ez alapvetően, amikor elhunyt szeretteink emlékére gyertyát gyújtunk. (Az alkalom ünnepként először 741-ben jelent meg III. Gergely pápa idejében, majd 844-ben, egy évszázaddal később vált hivatalosan is ünnepnappá IV. Gergely pápa jóvoltából.)
Gyakran keveredik a november 2-i „Halottak napjával”, amely napon a purgatóriumban lévő lelkekért imádkozhatnak azok a hívek, akik hisznek abban, hogy az ima ereje segítséget adhat ahhoz, hogy a még senyvedő lelkek, a megváltás által kikerülhessenek az örökké emésztő tüzek fogságából.

A halloween eredete a római időkre nyúlik vissza, amikor a rómaiak elfoglalták a Brit-sziget jelentős részét. A római hódítások során Gallia integrálódott a Római Birodalomba, így a kelta kultúra ünnepeinek elemei kezdtek a római ünnepek hagyományaival összemosódni. A pogány kelta hagyományok közt szerepelt az őszi Samhain ünnep, amit a kelta napisten tiszteletére rendeztek. Ekkor a mai Nagy-Britannia és Észak-Franciaország területén élő kelták megünnepelték a kelta újévet, amely október 31. éjszakájára esett és megköszönték a Napistennek, hogy a földet és a termést gazdaggá tette.
(Bár, ez utóbbi így pogánynak hathat, de tény, a nap érlelő melege és világossága nélkül, semmi élet nem lehetne a földön. - a szerk.)

Ezen az éjszakán úgy hitték, hogy az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjel vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat.

A kereszténység elterjedésével később "Halloween"-nek nevezett, pogány kelta ünnep napjának éjszakája jelentette a sötétség kezdetét, mert a kelták úgy hitték, hogy a Napisten Crom Cruach a halál és a sötétség istenének fogságába került.
Az október 31-i „újév” előestéjén Samhain összehívta a halottakat, amelyek különböző formákban jelentek meg, akik akár rossz lelkek, gonosz állatok figuráit öltötték magukra.
Ezek kiengesztelési rituáléja a maskarás édességkéregetés, amellyel mintegy kieengesztelik a sötét alakokat, hogy engedjék szabadon a Napot.
A Halloween ünnepben idővel összemosódott a római Pomona, a gyümölcsfák és kertek istennőjének ünnepe; a Parentalia, a holtak tiszteletének szánt nap; a Lemuralia ünnep, ami a római vallásban olyan ünnep volt, amelynek során az ókori rómaiak ördögűzési rítusokat hajtottak végre, hogy kiűzzék a halottak rosszakaratú és félelmetes szellemeit a házaikból; valamint a pogány kelta samhain ünnep, amit október 31-én tartottak, és amit ők az óév utolsó napjának is tekintettek. A druidák hite szerint a szellemek, azok közül is inkább a gonoszak, ilyenkor látogattak fel az élő emberekhez az alvilágból.

Tradicionális, ír "Jack O’Lantern", a "halálra vigyorgó" Halloween lámpás

A kelta papok egy hegytetőn, a "Szent tölgy" alatt gyülekeztek, ott tüzet gyújtottak, majd termény- és állatáldozatokat mutattak be, majd a tűz körül táncoltak. Reggel a papok minden családnak adtak ebből a parázsból, hogy új tüzeket gyújthassanak velük, amelyek elűzik a gonosz szellemeket és melegen tartják az otthonokat.

(Forrás-részletek: Wikipédia)
A tartalmat Pápai Ildikó szerkesztette...

Tovább az EMLÉK-SZIKRÁK és az EMLÉKEZÉSEK FÉNYEI összeállításainkhoz...

#gyász #halottak napja #mindenszentek #elengedés #halloween