EMLÉK-SZIKRÁK...

 „… ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek"
(Zsolt.23:4)


Pápai Ildikó
Lélek-ernyő


Könny-milliókat búcsúként, fájón présel szívünk,
tétlen kutat reményünk..- mit szoríthatna még? -
s míg bénult karunk ölel dús emlék-felhőket,
visszahull ránk sorra, pár "nem is volt oly rég".
Velünk sírnak értünk, mind a hazatértek,
hiány-bánatunk oldhatná békéjük s az ég,
mely küldött már hit-ernyőt, megtartó vígaszt,
mit kinyithatnánk ma is, ha zord kép még a vég.


JELES NAPJAINK:

MINDENSZENTEK ÉS
HALOTTAK NAPJA

- a megmelékezések eredeteiről...


 




"TUDOMÁNYOS
HALÁLÉLMÉNYEK"

Takó Csilla cikkszemléje...

 






"Aki hisz énbennem,
ha meghal is, él;
és aki él, és hisz énbennem,
az nem hal meg soha."
(Ján. 11,25-26)
  

Pápai Ildikó
ŐSZ-ELÉGIA

Lehajolt az ősz, hívott elköszönni,
számvetés mélyén mérlegre tenni
meleget, fényt, mit az év adott,
megannyi nem ismert sors-pillanatot,
idéz sok élményt, utat és teret,
elidőz csodákon, amikkel szeretett.

Évkört rajzol ága törzsem gyűrűjére,
forgószél örvénye törvény sűrűsége,
hisz’ kitelt a rügy, a virág, a termés,
példázat-mintája bölcs elengedés,
mégis érzem, hordja újnak kezdetét,
reménylett magban tavaszok hitét.

Hagyom hát, sodorjon földbe és égbe,
temessen fagyba, míg jövőmbe érve
kikelek újra, egy más születésben,
gyászom hát szivárvány, köszönöm, kérem
teremtőm ölét, hisz Ő kezdet-részem
s felhalok, mert éltem…- holtom sem félem.

 




Minden kedves Olvasónak
erős hittel teli, elengedő  elmélyülésben békés megemlékezéseket kívánnak a Napszikra Szakemberei.



...- tovább az EMLÉKFÉNYEK összeállításunkhoz