ADVENTI SZIMBOLIKÁK...

Az ÜNNEPVÁRÁS ALAPJAIRÓL,
SZÍNEIRŐL, ANALÓGIÁIRÓL:
- miért éppen négy a gyertyák száma
és ezek színe miért li
la-rózsaszín?



Az ADVENT szó jelentése „eljövetel”.
A latin „adventus Domini” (érkező, aki dominál, maga az ÚR”) kifejezés tehát röviden: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás ebben az eljövetelben éri el jutalmát. (Korábban „kisböjtnek” is nevezték, hasonlatosan a húsvéti ünnepkörhöz, lévén szintén egy megtisztulásban zajló, várakozási időszak.)

2017-ben pontosan:

Advent 1. vasárnapja  Szenteste előtti 4. vasárnap december 3.(bronz)

Advent 2. vasárnapja Szenteste előtti 3. vasárnap december 10. (ezüst)

Advent 3. vasárnapja Szenteste előtti 2. vasárnap december 17.(arany) 

Advent 4. vasárnapja Szenteste előtti 1. vasárnap december 24. (Szenteste)

A keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak, amely advent első napjával kezdődik és vízkeresztig (január 6.) tart. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti, eredete a 4. századig nyúlik vissza, amikor VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát.

Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 19+ 4 (hétköznapok és vasárnapok együttesen), vagyis 23 gyertyát helyezett el, amelyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. A már világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban ad át a várakozónak karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.
Ez a mintázat analógiája a téli napfordulónak (december 21.) is, amikor az évben ekkor leghosszabb az éjszaka sötétsége, de amit követően, már fokozatosan kifelé megyünk a télből és ezzel, egyre inkább növekszik a fénnyel teli, napi percek majd órák száma.

Felmerül a kérdés, hogy vajon MIÉRT LILA és RÓZSASZÍN az adventi gyertyák színe?
A lila a katolikus liturgiában a bűnbánat színe, míg a rózsaszín az örömöt jelenti.
Ezek
egy-egy fogalomra, személyre vagy közösségi eseményre is utalnak. Ezek a hit, remény, öröm és a szeretet. Nézzük sorban, egymást követő időrendiségben is:

Első vasárnap: HIT - jelöli Ádámot és Évát, vagyis az első EMBEREK személyét, akiknek ELSŐKÉNT ígérte meg Isten a megváltást és az ebben való HIT fontosságát. (Lila gyertya)
Második vasárnap: REMÉNY - jelöli a zsidó nép kiválasztottságában a felelős megbízatást Isten képviseletére. A MÁSODIK nagy ígéretet az élő isteni kapcsolatra, hogy közülük származik majd a Messiás, akinek jelene maga az emberiség REMÉNYE. (Lila gyertya)
Harmadik vasárnap: ÖRÖM - jelöli a hittel, reménnyel és örömmel beteljesülő HARMADIK ÍGÉRETET, hogy megváltó Fiú születik a világ ÖRÖMÉRE. (Rózsaszín gyertya - Szűz Mária szimbolikája is egyben)
Negyedik vasárnap: SZERETET - jelöli Keresztelő Szent János odaadását, aki hittel, reménnyel és örömmel hirdette a NEGYEDIK ÍGÉRET valóságát, Jézus eljövetelét, aki SZERETET által jut el az emberek szívéhez. (Az utolsó lila gyertya)

De nézzük ezen spirituális jellegeket holisztikus alapokon is:
- az IBOLYA-LILA szín az elektromágneses spektrum legmagasabb rezgésű frekvenciájába tartozik (789 – 714 THz), aminek vertikális, legfelső tartománya a rózsaszínen át éri el a már teljes, minden színt magában hordozó fehér fény teljességét.

Testi síkon a LILA a fejtető KORONAcsakrájának sajátja (szimbolikája a NAP, az egy-ség, az isteni erőkkel való kapcsolat és a végtelenség), ami szintén analóg a LEGFELSŐBB energiaszint jelenével. Megerősítése annak, hogy JÉZUS születésével, már a mindenséget magában hordozó, legteljesebb éltető FÉNY az, ami a földre érkezik.
Az éjben feltűnő vezércsillag is ennek hírnöke, tehát a lila és a rózsaszín a közelgő FÉNYESSÉGET, az érkező MEGVÁLTÓ személyét, egyben annak KIRÁLYI minőségét jeleníti meg, aki uralkodik a sötétségen.

A RÓZSASZÍN egyben a szívcsakra sajátja is, ami mint szeretetközpont, a gyengéd, ártatlan (bűntelen), szelíd szívbéliség helye, amely így, szintén megfelel az el- és befogadó, Jézus által is képviselt, örömteli szeretet jellegének.

Az adventi koszorú autentikus színei tehát az ÉLŐ, végtelen és örök ISTENNEL való megtisztult, közvetlen, örömteli lelki és szellemi kapcsolódás szeretetteljes egységét testesítik meg.

Pápai Ildikó
művészetterapeuta /szimbólumelemző

De mint minden várakozás, az adventi hetek időszaka is elsődlegesen a lélek ráhangolódásának ideje, így ennek olvasatában az alábbi, további személyes elmélyülés segítheti tisztulásunkat, fejlődésünket:


Az élet négy legfontosabb pontja:
a sarkalatos erények

Nemcsak az otthonnak van négy stabil fala, hanem a léleknek is van négy oszlopa, négy legfontosabb pontja, a sarkalatos erények, aminek megléte az igazán boldog élet titka.

Bölcsnek lenni... /Az első erény a bölcsesség.
A bölcsesség arról szól, hogy mennyire hallgatunk a saját belső hangunkra, ami megsúgja az irányt. Ha nem figyelünk rá, akkor tele leszünk félelemmel és kétséggel. Ha megtanulunk hallgatni az intuíciónkra, akkor bármit elérhetünk az életedben, hiszen rá fog vezetni a helyes útra.
Erről szól Advent első hete.

Őszintének lenni... /A második erény az igazságosság.
Az igazságosság arról szól, hogy mennyire vagyunk őszinték magunkhoz, és ezáltal másokhoz. Ha az ember nem őszinte önmagához, akkor soha nem fogja azt érezni életében, hogy elérte, amit akart, mert becsapja magát és olyasmivel tölti az idejét, ami nem méltó önmagához.
Erről szól Advent második hete.

Erősnek enni... /A harmadik erény a belső erő.
Van az életünkben egy vállalt küldetés, egy olyan feladat, ami egész élet során elkísér. A belső erő arról szól, hogy mennyire vagyunk hajlandóak alávetni az életünket ennek a vállalt küldetésnek. Ez sokszor - úgy tűnik - lemondással jár, de ez koránt sincs így, hiszen elfogadni a feladatunkat és ezáltal úrrá lenni minden más vágyon, ami letérít erről az útról, a legnagyobb erő és boldogság forrása.
Erről szól Advent harmadik hete.

Mértékletesnek lenni... /A negyedik erény a mértékletesség.
A mértékletesség valójában arról szól, hogy képessé kell válni folyton fejlődni, megújulni, azáltal, hogy a végletek helyett megtaláljuk a feladatainkban a mindenkori arany középutat, vagyis azt a helyes arányt, aminek segítségével kiegyensúlyozottan élhetjük az életet. Meg kell tanulni egyik lépcsőfokról a másikra lépni, ami mindig fejlődést hoz.
Erről szól Advent utolsó hete.

A négy adventi hét misztikuma, ennek a négy sarkalatos pontnak a megvizsgálásában is áll, így érdemes átnézni, hogy ezen területeken az életünk hol is tart éppen...
És mivel az emberi erények száma több négynél, keresse meg ki-ki önmagában, mely saját oszlopai, milyen erősek, biztosak és fényesek jelenlegi életszakaszában...

(Az erények szövegalapja: Karsay István FB)


KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK:

KARÁCSONYI SZÍN-ANALÓGIÁK

A TÉL TITOKZATOS GAZDAGSÁGA

A SZERETETNYELVEKRŐL...

Az újévi TÉL - AMIKOR A SZÍNES IS SZÜRKE I.rész...
Az újévi TÉL - AMIKOR A SZÍNES IS SZÜRKE II.rész...